Az ármozgásokat chart-on azaz grafikonon ábrázolják.

Az ármozgásokat általában valamilyen összegzésben figyeljük. Azaz összegezzük adott időközönként, pl. 1 óránként. De ezt megtehetjük 15 percenként, 10másodpercenként, vagy hetenként is. Amikor nem összegezzük a mozgást, hanem az ár minden egyes mozdulását megjelenítjük, azt tick-chart-nak nevezzük (tick az egy egységnyi ármozgás).

A leggyakrabban használt chart típusok. 

Vonal grafikon (line-chart). Itt általában az adott időszak záró árát mutatják meg. Szépen néz ki, de nem túl informatív.

Bar-chart. Itt egy függőleges vonal megmutatja az adott időszak nyitó árát (bal oldali kis „pöcök”), záró árát (jobb oldali kis pöcök), a vonal teteje a legmagasabb és a vonal alja a legalacsonyabb időszakon belüli árat.

Japanese Candlestick bar-chart (japán gyertya grafikon, de csak gyertya grafikonként szoktak rá hivatkozni). Ugyanazok az információk olvashatók ki belőle, mint a bar-chartból, csak a gyertya a legtöbb trader számára látványosabban mutatja meg a dolgokat.

Ugyanúgy látható belőle az adott időszak nyitó ár, a csúcs, az alj és a záró ár.

A gyertyának van egy teste (real body) és egy alsó és egy felső kanóca (wick – kanóc, de shadow-nak azaz árnyéknak is nevezik). A gyertya színéből derül ki, hogy a gyertya nyitó vagy záró árszintje volt a magasabb.

Ezeket a gyertyákat  a japánok már kb. 300 éve kezdték el használni az kereskedési ármozgások figyelésére, és a mai napig a forex-en is nagyon jól használhatók a különböző gyertya konfigurációk (egyes speciális alakú gyertyák illetve egymás után következő gyertyákból álló alakzatok) a várható ármozgás jelzésére. De önmagában egy gyertya esetében is a kanóc hossza, a test magassága, a test elhelyezkedése a gyertyán belül, a test és kanóc arány, mind jelentősséggel bírnak. Minél nagyobb időtávot összesít egy gyertya annál „erősebb” a jelentés tartam amivel bír (tehát egy egyperces grafikonon megjelenő gyertya nem ugyanolyan „erős”, mint egy 4órás vagy napi grafikonon megjelenő).

De a gyertyákról majd később bővebben lesz szó, most csak ennyi, hogy miért jó egy gyertya grafikon.

Alkalmaznak még úgynevezett tick-bar-chart-ot is, ami nem adott időtávok helyett adott számú tick (árváltozás) megtörténte esetén zár egy gyeryát, vagy bar-t. Ennek az az előnye, hogy az ár hullámzását nem torzítja a piac gyorsulása és lassulása, mert pl. 89 tick-enként rajzolnak ki egy gyertyát. Még ha az a 89 árváltozás 4 óra alatt jött össze, akkor is egy gyertya. Ugyanígy amikor felgyorsul a piac, akkor sem sűrűsödnek bele a hullámok egy gyertyába és nem vész el az információ. Pl egy 89 tick bar chart, amikor a piac gyors, akkor kb. megfelel egy 2-3 perces bar-chart-nak, amikor a piac lassú, akkor egy 10-15-30-percesnek lassúságtól függően. Sajnos ezt a chart típust kevés kereskedési felület vagy charter program támogatja.

Nemrég találkoztam még range-bar chart-al is, ahol adott pip magasság elérése után kezdődik új gyertya. Azaz minden gyertya 10 pip, 20pip vagy egyéb pip magas. Ezzel is a piac hektikusságát küszöbölik ki, hogy a hullámok jobban láthatóak legyenek.

Point and figure chart. Lényege, hogy teljesen kiküszöböli az időt, csak a támasz és ellenállás szinteket, valamint  a trendeket mutatja meg.

Az alábbi linken lehet rá példákat nézni.

http://www.investopedia.com/articles/technical/03/081303.asp

http://stockcharts.com/help/doku.php?id=support:understanding_pnf_charts

Kezdőknek azt javaslom, csak akkor térjenek vissza rá, ha már a támasz és ellenállás szintek működésével a „normál” chart-on gyakorlottak.